réti őszirózsa (pettyegetett őszirózsa)

Adatok

Magyar név: réti őszirózsa (pettyegetett őszirózsa)

Latin név: Aster sedifolius (incl. Aster sedifolius subsp. canus, Aster sedifolius subsp. sedifolius)

Tágabb kategória, magyar: Zárvatermők (törzs)

Tágabb kategória, latin: Angiospermatophyta (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Fészkesek (család)

Szűkebb kategória, latin: Asteraceae (familia)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 5 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1982

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 1. melléklet

További információk

Szinoníma: -.

Termet: 25–100 cm. Életforma: Hemikroptophyta

Leírása:

25–100 cm magas, felálló, felső részében elágazó, évelő növény. Levelei szórt állásúak, sűrűn állók, a szélükön érdesek, mirigyesen pontozottak, hosszúkás- vagy szálas-lándzsásak, hegyesedők, a közepükön vagy ez alatt 3–8(–15) mm szélesek, többnyire 3 erűek. A subsp. canus levelei – az élen is – szürkésen molyhosak, tompábbak. Fészkei 2 cm-nél kisebb átmérőjűek, sátorozók. A fészekben csöves és nyelves virágok is vannak. A sugárvirágok számosak, meddők (bibeszál nincs vagy redukálódott), liláskékek, a fészekörvnél lényegesen hosszabbak. A fészekpikkelyek kopaszak vagy pelyhesek, hosszúkásak, hegyesedők, kb. 1,5 mm szélesek. Termései repítőszőrös kaszatok.

Virágzása:

július – szeptember / (VIII –) IX – X.

Élőhelye:

Inkább mészkerülő, sótűrő faj. Korábbi sziki tölgyesek jelzője. Szikesedő sztyepréteken, mérsékelten szikes pusztákon, szikes erdőtisztásokon, nyárra kiszáradó ecsetpázsitos réteken, ritkábban füves vagy cserjés legelőkön fordul elő.

Előfordulása:

Eurázsiai-kontinentális flóraelem.

Zemplén, Mátra, Cserhátalja, Budai-hegység, Balaton-felvidék, Villányi-hegység, Belső-Somogy, Kisalföld, Hanság, Dráva-sík, Sárköz, Hevesi-sík, Duna–Tisza köze, Turján-vidék, Hortobágy, Hajdúság, Taktaköz, Bereg-Szatmári-sík, Tiszántúl.

Megjegyzés:

Változékony faj, taxonómiailag bonyolult fajcsoport tagja. A canus alfajt egyes kutatók fajként (mint réti őszirózsa) kezelik. Ismeretes a sárga virágú aranyfürttel (Aster linosyris) alkotott hibridje is. Hasonló rokonainak nyelves virága nem meddő (bibeszál van). A gyakran elfekvő, tőből elágazó szárú sziki őszirózsának (Aster tripolium) – ezen felül – a levelei nem pontozottak, kissé húsosak.

Veszélyeztetettsége: V: 5; H: 2;

Forrás:

, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp., Király Gergely – Penksza Károly in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.

réti őszirózsa (pettyegetett őszirózsa)

Adatok

További információk

Fajok elterjedése

Galéria